Ágoston Sándor Alapítvány > Beszámolók > 2010 > Zilah > 2010. XII. <előző | következő>
Karácsony előtt

Szombat késő délután értünk ki Zilahra. Most csak egyszer tévedtünk el és nem kellett Bélát sem kihívni értünk…

Feldíszített szoba, karácsonyfa, mennyezetről lógó díszek vártak az előtérben. Közel a karácsony!

Két-három csomag behordása után leültünk elfogyasztani a szokásos bő vacsorát. Bélával, Julikával és Zsuzsival ültünk az asztalhoz. A finom leves után a felszolgálósereg –Katica és Levente– hozta a második fogást, aztán a sütiket. Vacsora közben nagy izgalom, sugdolódás támadt az asztal körül. A négy gyerek (már Ibolya is bejött) izgatottan nyaggatják Bélát, hogy kérdezze már meg! Látom, hogy tőlem akarnak valamit kérdezni. Aztán nagy nehezen kinyögik, hogy: „Kié a magnó az asztalon?” „Nektek hoztam.”–hangzik a válasz. Erre a négy gyerek, mint a villám eltűnnek a szobából ujjongva az ajándéknak.

Béla sokat mesél –szeret beszélni– magukról is és a gyerekekről. Ő most két munkahelyen dolgozik: hajnalban a pékségből hordja ki az árut, aztán hazajön és a műhelyben folytatja tovább Feri fiával. Jól bírja, nem panaszkodik, azt mondja régebben nem tudott aludni, most már nincs ezzel probléma. Sajnos Julika szeme egyre romlik. Engem már csak egészen közelről ismert meg.

Örömmel újságolják, hogy Zsuzsinak találtak egy neki való iskolát! Körülbelül 15 hasonlóan hátrányos helyzetű gyerekkel van együtt és nagyon jól érzi magát. A baptista egyház üzemelteti az iskolát és valószínű, hogy Ibolya és Levente is ide fognak majd járni. Ibolya és Levente jól vannak. Levente továbbra is kapja a gyógyszerét (nyugtató). Nagyon készséges, kedves és vág az esze, mint a borotva. Ibolya átköltözött a földszinti nagyszobába. Este únózás közben elárulta, hogy megint szerelemes egy fiúba! Katica rengeteget rajzol. Reklámgrafikus szakra akar jelentkezni és azt mondják nehéz bekerülni. Még szombaton is jár tanárhoz. Megajándékozott minket egy rajzával. Íme…

Hála Istennek szépen élnek, a gyerekek nőnek, szemmel láthatóan jól érzik magukat. Köszönik a rájuk-gondolást és az ajándékokat.