Ágoston Sándor Alapítvány > Beszámolók > 2009 > Módos > Házavató 1. <előző | következő>
Beszámoló a módosi hétvégéről

Sokan talán úgy vélekedünk, hogy a hitünk után a magyarságunk az, ami mindig is a sajátunk maradhat. A pénzünket, javainkat, szeretteinket elszakíthatják tőlünk, de e kettő megmarad.

Ez azonban nincsen mindenütt így. Vannak olyan vidékek, akár határon belül, akár határon túl, ahol nehéz megpróbáltatásokat kell kiállniuk az embereknek magyarságukért és református hitükért. Pünkösd hétvégén, egy délvidéki kis településen, Módoson járva olyan embereket ismerhettünk meg és olyan embereknek segíthettünk, akik mindannyian vágyakoznak a „magyar szó”, a magyar nyelvű igehirdetés és a magyar kultúra iránt.

2009. május 29- én azzal a céllal indult útnak az Ágoston Sándor Alapítvány csapata, hogy mindezeknek a váradalmaknak akár csak egy kis részét is megvalósítsuk, és ezzel elindítsunk egy olyan folyamatot, amely során támogatására lehetünk a Bánátban élő szórványmagyarságnak. Kicsiny csapatunk a budapesti Rege Néptáncegyüttes tíz tagjából, a Szilas zenekarból, a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karának illetve a Hittudományi Karának diákjaiból, teológus és vallástanár hallgatókból állt.

A módosi közösségi ház megnyitására szervezett programok az egész hétvégét kitöltötték és egyszerre kínáltak kikapcsolódási lehetőséget idősek, fiatalok és gyermekek számára. A nagybecskereki Petőfi Művelődési Egyesület. kézimunkázó asszonyai kiállítást nyitottak kézimunkáikból, amelyek bemutatták a környék sajátos motívumait. Szintén folyamatosan megtekinthető volt egy fotókiállítás, amely az Alapítványunk határon túli szórványmissziós munkáját, illetve azokat a helyeket igyekezett bemutatni, ahova az elmúlt években eljuthattunk.

Mindkét napon a nagybecskereki és a módosi asszonyok jóvoltából az egész közösség közös ebéden vehetett részt. Talán a leghívogatóbb mégis mindenki számára a kapukon kiszűrődő népzene és népdalok hangja volt. Bár meglepődéssel, de nagy örömmel fogadtuk, hogy a délutáni programokra közel százan gyűltünk össze.

Szombat délután fellépett a magyarittabei Búzavirág Hagyományápoló Egyesület citerazenekara, amelynek előadását a Rege Néptáncegyüttes bemutatója követte. Ezután azonban a programok további alakulásába beleszólt az időjárás is, az eső sajnos elmosta az előre tervezett táncházat. A zord idő elől több tucatnyian az épület kapualjának fedezékébe menekültünk, ahol a helyiek kívánsága szerint együtt énekeltünk közös népdalkincsünkből.

Vasárnap részt vettünk a nagybecskereki pünkösdi ünnepi istentiszteleten, majd ezt követően a módosi hálaadó istentiszteleten, ahol a Bánsági Református Egyházmegye esperese, Marton Károly lelkipásztor úr hirdette Isten igéjét.

Ezt követően került sor a módosi gyülekezeti ház felavatására, ahol esperes urat követően, Kiss Nándor, nagybecskereki lelkipásztor, Horváth Ákos az Ágoston Sándor Alapítvány kuratóriumi elnöke, a nagybecskereki egyházközség gondnoka, illetve idősb Dobos Ágoston, Ágoston Sándor unokája köszöntötte a gyülekezetet.

A délutáni programok, mind a közönség, mind az előadók létszámában még az előző napit is felülmúlták. A közös ebédet követően a Dunamelléki Református Egyházkerület főgondnoka, dr. Tőkéczki László professzor úr tartott előadást Vajdaság történelméről. Majd felléptek a Nagybecskereki Petőfi Művelődési Kör fiataljai, akik népdalokat adtak elő, ugyancsak bemutatkoztak Molnár Urbán Éva vezetésével a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének anyanyelvápoló csoportjaiból a bókai és surjáni tanulók egy-egy rövid műsorral, de érkeztek Bókáról és Magyarittabéről is fiatalok hegedűszólóval és énekkel.

A hétvégét a Rege Néptáncegyüttes bemutatója, majd egy általuk vezetett táncház zárta. A táncházban megtalálhatták helyüket az idősek, a fiatalok, de még a gyerekek is, hiszen nem csak különböző tájegységek tánckultúráját ismerhettük meg és tanulgathattuk magunk is, de népi játékokat is felelevenítve játszhattak a gyermekek.

Úgy gondolom, hogy ez a hétvége épülésére lehetett mind az ott lévő közösségnek, mind az ott szolgálatot végzőknek, hiszen nagyszerű dolog volt a bánáti szórványvilágban ennyi vidám magyart, öreget és fiatalt, köztük sok-sok reformátust látni. Talán nem is lehetne méltóbban ünnepelni pünkösdöt, mint reménység szerint, egy új gyülekezet megalakulását átélni.

Reménykedünk tehát, hogy mindez csupán csak a kezdet volt azoknak a megsegítésére, akik határainkon túl is meg szeretnék őrizni hitüket és magyarságukat.

Hetyei Mónika harmadéves teológus hallgató (KRE HTK)
készült: 2009. V. 30. 12:21:34
készült: 2009. V. 30. 12:22:43
készült: 2009. V. 30. 12:23:03
készült: 2009. V. 30. 12:23:50
készült: 2009. V. 30. 13:38:30
készült: 2009. V. 30. 14:33:42
készült: 2009. V. 30. 14:33:56
készült: 2009. V. 30. 14:34:06
készült: 2009. V. 30. 14:34:46
készült: 2009. V. 30. 14:36:37
készült: 2009. V. 30. 14:57:27
készült: 2009. V. 30. 16:03:03
készült: 2009. V. 30. 16:18:57
készült: 2009. V. 30. 16:19:05
készült: 2009. V. 30. 16:19:15
készült: 2009. V. 30. 16:25:22
készült: 2009. V. 30. 16:25:46