Ágoston Sándor Alapítvány > Terveink > 2007 > Sárd – a jelen helyzet <előző | következő>

A Károli Gáspár Református Egyetem teológusainak alapítványa a határainkon kívül élő szórványreformátusság támogatására jött létre 1990-ben. Missziói utakat szervezünk Felvidék, Kárpátalja, Erdély és Délvidék szórványgyülekezeteihez, így olyan piciny falvakban is prédikálunk évente több alkalommal, ahova lelkész havonta egyszer, vagy csak ünnepekkor jut el. Ifjúsági missziót is folytatunk, helybeli fiataloknak ifjúsági alkalmakat tartva. Ezen kívül egy zilahi református árvaházat havi rendszerességgel támogatunk.

Az elmúlt évek során már négy erdélyi református műemléktemplom állagmegóvásában, helyrehozatalában vettünk részt. Borberek, Alvinc, Boroskrakkó és Marosszentimre templomai után 2007-ben Sárd szép templomát szeretnénk megmenteni az enyészettől a Budapesti Műszaki Egyetemen készült műszaki felmérés alapján.

A húszfős gyülekezet önerőből nem tudja a tönkrement tetőszerkezet miatt ázó falú templomot helyreállítani. Az elmúlt évek mindegyikében a munkálatainkhoz szükséges építőanyagok jelentős részének megvásárlását, valamint a helybeli szakemberek fizetségét a Teleki László Alapítvány magára vállalta. Ez több millió forintos támogatást jelentett. Alapítványunknak így elsősorban a Kolozsvárról és Budapestről érkező teológusok, valamint a nekünk segítségüket ingyen felajánló régészek, műemlékesek és egyéb végzettségű önkéntesek szállítását, elszállásolását, és étkeztetését kellett megoldania. Jelen állás szerint azonban a Teleki László Alapítvány a Külügyminisztérium döntése alapján megszűnik.

Mi azonban nem szeretnénk elállni a Sárdi Református Egyházközség temploma mostanra életveszélyessé vált tetőszerkezetének kijavításától. A 2004. december 5-i kijózanító népszavazás megmutatta, hogy a határainkon túl élő magyar testvéreink nem reménykedhetnek az ország összefogásában, kiállásában, éppen ezért a végeken helytálló szórványreformátusság támogatása, úgy érezzük, az anyaország reformátusságának, teológusainak erkölcsi felelőssége.

A munkák összköltsége minden bizonnyal meg fogja haladni a hárommillió forintot. Ezenfelül az építési munkák megkezdéséhez szükséges engedélyek beszerzése is tetemes költséget jelent majd.

Az alábbiakban a sárdi református gyülekezet helyzetéről és templomáról ír egy rövid beszámolót a Sárdon szolgáló Gudor Botond magyarigeni református lelkipásztor.

A sárdi református gyülekezet

Sárd Gyulafehérvártól mintegy 8 km-re található. Fontos település, hiszen itt ágazik el az út Hegyalja (Magyarigen, Boroskrakkó), illetve az Ompoly forrásvidéke (Zalatna, Abrudbánya) fele. A magyar faluközösség a reformáció alatt protestánssá lett (1564). Korábban a gyulafehérvári római katolikus püspök téli rezidenciája, illetve püspöki temploma volt. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alkalmával, több mint 50 személyt öltek meg a román népfelkelők, aminek következménye az elvándorlás volt. Sárd Gróf Teleki Sámuel birtoka volt, így a magyar korai felvilágosodás települései között ott találjuk nevét. Itt volt korábban a marosvásárhelyi Teleki Téka, amit a magyar köztudat mára már elfelejtett. Az erdélyi Hegyalja egyik fontos településeként, még hosszú ideig vezető szerepet töltött be. Önálló lelkésze 1940-es évekig volt, amikor is a gyülekezet, társegyházközségként a Magyarigeni Református Egyházközséghez csatlakozott. Jelen pillanatban 20 egyháztagot számlál. A kis gyülekezet fiatalokból, középkorúakból és idősebbekből áll. A kis létszám ellenére, a magyarigeniekkel együtt dinamikus egyházrészt képeznek. A lelkészi lakásba jelen pillanatban egy egygyermekes magyar református család költözött. Ez a család rendbeszedte az épületet, és egyházunknak hűséges gondviselője és fenntartója. 2005-ben egyházközségünk visszakapta egykori felekezeti iskoláját. Ebben az egykori iskolában, amit 1916-ban, háborús években, közadakozásból építettek, jelen pillanatban egészségügyi ellátás folyik. Egyházközségünk az orvosi rendelők mellé megkezdte egy gyógyszertár építését, egyrészt bérjövedelmeinek bővítését remélve ezáltal, másrészt a falu egészségügyi rendszerének fejlesztését tűzve ki célul. Sajnos a gyógyszertárépítés nagy ellenállást váltott ki, hiszen egy 1000 lelkes román többségű falunak nehéz volt elfogadni, hogy 20 református magyar oldja meg egészségügyi gondjait, de ha lassan is, a gondolattal megbarátkoztak. Jelen pillanatban a gyógyszertár épülete fölé fedél készül párhuzamosan a főépületen végzett javításokkal. Emellett a templom kapubástyájának és födémének kisebb javításait is elvégeztük. Sajnos lehetőségeinket az anyagi terhek meghaladják.

A sárdi református műemléktemplom és erődítés

A románkori bazilikát a XIII. században építették, amely a XVIII. századig számos átépítésen ment át. A települést 1238-ban említik először a források, olyan településként, amely az erdélyi katolikus püspökség tulajdonában állt, a szász telepesekkel együtt, akiknek jogait és kötelességeit 1295-ben foglalták oklevélbe. 1563 után a szász és magyar lakosság a reformáció kálvini változatát fogadta el. A templom első átépítése a XIV-XV. században történt, amikor a templombelső és külső a gótika ízlése szerint lett átalakítva. Az építés, illetve átépítés anyaga a magyarigeni kő. A románkori bazilika szentélyének jelentős átépítése a XV. században történt, amikor poligonális, sokszögű szentélyt alakítottak ki az építők. A templom jelentős átépítése a XVIII. században történt, amikor a hajót lerövidítik és egy olaszos hangulatú templomtornyot építenek, széki Teleki Sámuel patronálása alatt. A templom háromhajós, két oldalhajóját a főhajótól barokkos tagolódású oszlopok választják el, amelyeket a XVIII. századi átépítés folyamán helyeztek el. Az északi és déli gótikus kapuzatainak maradványai másodlagos helyzetben vannak befalazva a jelenlegi bejáratok mellett. A templombelsőt a református, kálvini hitelvek szerint rendezték be; kőszószékét Fratelli Menardi itáliai kőfaragómester készítette. A templomot ovális alakú erődítmény veszi körül, amelynek északi részén lőréssel és egy emelettel ellátott négyszögű, zömök kaputorony található. Ennek építése a vártemplom defenzív szerepét volt hivatva erősíteni. A kaputorony bejárata félköríves, belső szemöldökívén a Báthory család reneszánsz farkasfogas címerében a Stephanus Bathory név S. B. iniciáléi vannak bevésve.

A templom erődítése a XV-XVI században történt. Úgy a templom, mint az erődítmény számos gótikus elemet őrzött meg, mint például a szentély gótikus mérműveit, a kapuzatok másodlagosan elhelyezett kőfaragványait és a kaputorony faragott kőablakait, papi ülőfülkéjét és szentségtartót.

A templom jelenlegi állapota

Annak ellenére, hogy a román műemléklistán B kategóriájú műemlék, az állam eddig nem sokat költött istentiszteleti helyünk kijavítására. Sajnos a fal a vizesedés miatt nagymérvű károsodást mutat. Több helyen mállani, illetve omlani kezdett a vakolat, amit csak alapos újravakoltatással lehet megakadályozni. A födém és tetőszerkezet van a legnehezebb helyzetben. A födém tartógerendázata több helyen korhadt, főleg beázások miatt és ennek következménye az, hogy a vakolat a mennyezetről foltokban lehullott, rámutatva a dolgok okára, a korhadt mennyezeti gerendákra. Az ok sorozatok között ott vannak a beázások, faszuvasodások, és az, amit „az idő vasfoga”-ként szoktunk definiálni. Ennek ellenére a gyülekezet istentiszteleteit téli-nyári időkben, a templomban szokta tartani. Ajánlatos lenne a vakolatfelújítás, a növényzet templom körüli kiirtása és a födém kijavítása. Ehhez a gyülekezet sajnos csak kis mértékben tud hozzájárulni, annál inkább, mert a magyarigeni egyházközség gondjaiba ezen kívül még három templom és parókiaépület gondozása és fenntartása tartozik. Mivel Gyulafehérvár terjeszkedése, a református egyháztagok város körüli kitelepedése ma már folyamat, sejthető, hogy néhány évtizeden belül népesebb gyülekezet dicsérheti az Urat.

Panaszra sok ok van, de nekünk keresztyén embereknek még a lehetetlen helyzetekben is több okunk van a tervezésre, bizakodásra. Kérjük mindazok támogató segítségét, akiknek fontos a krisztusi, magyar és református élet további ápolása, úgy hogy más közösségeknek is hasznára lehessünk.

Minden támogatást előre is hálásan köszönünk!